Sikerült megfejtenem a buszórák titkát. Egy kerek évembe telt, úgy hallassátok. Ezek az órák nemcsak az idő, hanem a dátum, a hőmérséklet és ki tudja még mi közlésére is hivatottak, csakúgy, mint a tereken/utak mentén elhelyezett ledkijelzők.

Oké, mi ebben a nagy dolog, kérdezhetné bárki, és joggal. Ez azért nagy dolog, mert eddig még nem találtam rendszert abban, hogy ezek az órák mikor mutatják a pontos és helyes, valós hely-időkontinuumnak megfelelő állapotot. Mert többnyire bizony szépen el van csúsztatva minden. De nem mindig. És nem mindig NEM annyival, mint előző alkalommal.

Aki járt már a pesti bevándorlásügyi hivatalban, tudja, miről beszélek. Lehet ott tölteni napokat, értetlenül állva a "randomnak tűnő számsorok, ám mégis hogy a francba lenne ez púr random" jelenség előtt. Lehet Papírra vetni, Elméleteket gyártani, mindhiába: tudomány eddig még nem volt képes lehatolni a rendezettség mibenlétéig. Merthogy rendezettség az van, az tudható. Nyugger nénik nyugodtan pillantak fel a Népszavából/Dagbladet-ból, az ismert világ minden pontján, buszon és bankban, szemükben a megértés néma fénye villan.

Hát én is tudni akarok. Meg teszem azt mindenki más, nem csak a Dan Brown-rajongók. Akkor is Numberwang.

éjszakás félév

Eddig bírtam castl, nyelvkavalkád, parallel struktúrák modell, bodega, többnapos disszertációvédések és személyreszabott alvásciklus nélkül.

Néhányan már tudjátok, hogy Tromsőből "blogolok" (haha) újra. Témám és haladási irányom változatlan, továbbra is az autista nyelvelsajátítás rendszerbefoglalása szerepel a zászlón. Képek lesznek majd és történetek is, módjával.

Sötét időszak vészesen közelg, sok-sok csoki, (konferenciákon is beszerezhető) jégkrém és tiramisu, a szakdolgozáshoz (úristen, mindjárt doktorira kell jelentkezni. úristen).

soha nem látott képözön

... és e harmatos hajnalon új bejegyzés kél. Minden fárasztó és ízetlen kommenttel, ami csak kipattant közben.

Egy hetes ittartózkodásom ideje alatt meg kellett állapítanom, hogy az időjárás tényleg elég változékony tud lenni (ami azért különösen jó hír, mert nem mindig esik).

Ez a mentorom falán lóg, aki mellesleg szintén Norvégiában töltött egy évet és most próbál visszailleszkedni a holland hétköznapokba.



sorakozó



nem tudom, milyen fa, de ilyet szeretnék



Hja, tehát visszafelé haladunk, merthogy a képek így töltődtek fel. Az időrendiség szent. Itt már elkezdett cseperegni, majd egy kiadós esővel és egy forró kakaóval zárult a már fent említett mentor lakásán.



Vonulnak. Körbe-körbe, és bőgnek is hozzá, rejtelmesen.



ma van az emberkiállítás, csak tessék, tessék!




mindez a városi parkban





és a nyilvános parkban




A harmónia épülete, aka bölcsészkar



Ha már érteni fogom, lefordítom






Tán a helyi queerek házikója?




A látszatra ugye adni kell




Disneyland a városháza előtt. Óriási dzsumbuj, csilingelő biciklisek és kósza kábelkötegek. Egy gyanús alak alig használt pumpát akar rámsózni.




Martini-torony.



Igen, Hollandiában hétfőn délután kezdődik a nap, irodák és üzletek legkorábban délben nyitnak. Regisztrációs központ előtt ácsorogva, hétfő reggel tízkor.



Csak semmi duhaj hősiesség




Akadémia, a bürökrácia és nagyon fontos bácsik fellegvára



Nemzetközi nyelven: itt biciklivel nem ajánlatos közlekedni



Tudják, hol kell nyomulni



Drágaság. Félóránként kinézek, megvan-e még.

5240 kilométer után szabadon

No. szóval. Sűrítve az események. Hazajöttem Norvégiából, időutaztam a számomra fontosakkal, közben dolgoztam, jártam nyári egyetemre Poznanba...



és meglátogattam Gergőt Tübingenben. Sziget és Ozora helyett óváros, a német közlekedés letisztultsága és a Duna donaueschingeni szakasza.



Most éppen egy megfelelő háttérképet keresek a blognak... Ha valaki esetleg tud egy európatérképrajzoló- és nyílbebiggyesztő programról, ne tartsa magában.

nyári kollázs szóban, elnagyoltan

- Szanditól és Danitól gyönyörű képet kapni
- a rettenthetetlen Sztálin szárnysegédjeként sakkozni
- kötöttségek nélkül játszani
- egyszál sörrel a XI kerben beülős helyre vadászni
- grillt összeszerelni és miccset sütni (na jó, a sütést csak nézni)

- osztrák módra tarokkozni (legalábbis megismeri egyet a hetvenhétezer variánsból)
- túl viccesre hígított szakdolgozat olvasása közben kötni tanulni
- csatornát nekifutásból átugrani, síneken vészdudálásba süketülni sulibamenet
- életem legfinomabb lasagne-jét elfogyasztani egy város méretű parkban, minőségi lengyel triphoppal
- prágában Boriba és Laciba botlani

- wolframot galaktikával és bukott hökelnök élettörténetével vegyíteni
- lengyel rendszámú román oláhokat egy csindobrével lestoppolni
- futva kutyát sétáltatni, galambokra vadászni
- sós túró és vineta között sorrendet felállítani
- pszichedelikus bolt csupasz falain fejet csóválni
- sáskát laptopon lefotózni
- kalauzzal kenőpénzről egyezkedni

- szétvert lakásban pakolva éjszakázni
- utolsó pillanatokat felstrófolni

- blahán villamospótlóra bőrönddel felmerészkedni ("miért nem rögtön keresztben???")
- buddhista filozófussal villamoson összefutni
- elnézni, ahogy a nagypapa akár a világ végéig hintáztatna
- magamat Rilke-olvasásra kötelezni
- Ablakzsiráfot együtt lapozgatni
- Bori (2,0) intencionalitás-fogalmát verbálisan tesztelni
- újságpapírbacsomagoló skilljeimet növelni
- Ybl-palotában bennfentes informatikusnak tűnni
- fagyiárusnál jövő nyárra találkozót megbeszélni
- Imlandris központozni
- négyesben egy esküvő előtt, utolsó nap nyakunkba venni a várost, fagyit és gesztenyepürét keresve
- svájci bicskát szigorúan kölcsönbe kapni
- egy óra alatt négy hónapra őrülten búcsúzni

- német collegiumokra és karcerekre rácsodálkozni
- a Duna eredeténél esőkabátban combig ázni, csónakot és aranylakodalmas szobornál illőbb emlékművet keresni
- egy emigráns hatvanas nénit kedvesen káromkodni hallani ("azt a kutya...fángját")
- kreatívan vacsorát főzni
- német szavakon eletimologizálni
- neckarban kacsákon wittgensteint értelmezni, kacsázni
- 20 perccel indulás előtt jóízűen bajor konyhát kóstolni
- irakot megjárt katonával terrorizmuson és kubán vitázni

- egy hónap alatt több mint 5200 km-t vonatozni
- k. kabai lórántot, ágai ágnest, gogolt, lemet olvasni
- groningenről szóló franciakártyát kapni
- portugál villamost ábrázoló hűtőmágnest tükörre illeszteni
- holland biciklisekkel majdnem elgázoltatni magam

A képeket feldobtam picasára is (http://picasaweb.google.hu/catherienne/), a történetek bővített verziója pedig nálam érhető el.

a Vivaldit hallgató sofőr

Négy évszakot hallgatni
első sorba ültem-



Itt még az én fogalmaim szerint nagyban a telet tapossuk, csak lassan akar eltünedezni a méteres hóréteg - viszont már nem sötétben kell járni-kelni, nemsoká örülhetünk az éjféli napnak. Bár jönne valaki egy óriás hajszárítóval, felolvasztani még, ami maradt.



Azért van valami szép a hóviharban. Például ha egyszer véget ér...



Nem is mondtátok, hogy otthon 26 fok van.



Picit csalok, ezek a képek két hete készültek, viszont elég hűen tükrözik a mostani viszonyokat.



Na jó, pont ma láttam egy kis sárga gazt, az elsőt ebben az évben.

Btw, kurzusokkal mindjárt végzek, a norvégórámnak tegnap lett vége. Most már hivatalosan is tudnék norvég nyelvű kurzusokat látogatni, ha itt maradnék.
Megalapozott a gyanúm arra, hogy nem ez az utolsó germán nyelv, amivel közelebbi ismeretséget kötök még ebben az évben...
Részleteket később, ha hivatalos :)

Descartes + pommes frites - 2

Nem szoktam zenét posztolni, most viszont kivételt teszek (mintha amúgy annyira szokásom lenne posztolni úgy általában haha).

Holnapután az első határidő és hát az ember ilyenkor jellemző módon keresi a rövidke kellemes kibúvókat.

http://www.youtube.com/watch?v=K0adFYuNuns&feature=channel_page

(De már vissza is osont a cikkeihez, mert jó kislány és készen lesz időben.)

Descartes + pommes frites

Mi más lóghatna a számi intézet falán, ha nem ez:







Néma "es" és hangos tetszésnyilvánítás óra előtt



Védd a pénztárcád... és a környezetet!



Szikrázó nap, kis kárpótlásul a ti szürke egetekért :)









Szóval még élek. Sőt. Dagonyázok a Tromsø által kínált örömökben: a békés csendben, a barátságos légkörben és a kifogyhatatlan elméletekben a fonológia/szintaxis háborítatlan felségvizein.

Zászlónk alatt egyesül majd minden olajkút

Igen, újra itt, újra gőzerővel a - fagyott - kolbászból font kerítések hazájában izzadom magamból a gondolatokat.

Rekordsebesség alatt tettem meg a 3500 kilométer Budapest-Tromsø távot: délután kettőtől negyed nyolcig kicsit kevesebb, mint öt órát utaztam, ha leszámítjuk az átszállást. Nem is rossz 700 km/h-val átszáguldani egy Európa-szélességű úton.

Összefutottam egy kedves hölggyel a repülőn, neki a férje most kb. ezt a távot teszi meg kocsival (azzal a különbséggel, hogy az ő úticéljuk, Hammerfest, még 50 km-rel északabbra fekszik). Hát nem tudom, értem én, hogy kell a kocsi, de hogy ennyire...


View Larger Map

Közben örökérvényű tapasztalatokat szereztem a közvetlen repülőjáratok természetéről - vagyis ha a csatlakozás késik, akkor megvárnak ugyan, de már lezárják a külső kaput, hogy ne tudd leadni a csomagjaid. Azaz, ha a minden flegmával felszerelkezve átmászol a kordonokon, felháborodott utasokon, továbbá át tudod könyörögni magad időben a belső ellenőrzési pontokon és hivatalnokok hadán bőröndökkel és egy puszta útlevéllel, akkor nyerő vagy. Így utólag simán megéri a kiszelektált 5 flakonért cserébe az a pár löket adrenalin.

Akikkel rövid otthonlétem alatt sikerült találkoznunk, azoknak ezúton is köszönöm, hogy időt szakítottak rám. Már most hiányoztok :)

Biztos ismeritek azt az élményt, hogy amikor megérkeztek egy kedves helyre, először az illat tér vissza valahonnan régről. Velem is így történt: hótól csatakosan, elgémberedett ujjakkal és elhomályosult szemüveggel elhúztam a bőröndöt a liftig, a szaglásom azonban nem hagyta magát kikapcsolni: megcsapott a kollégium sajátos fa-fém-szőnyeg illatkeveréke. Mélyeket szippantottam belőle és tudatosult bennem: újra ez a hely fogja betölteni az otthon szerepét fél évig (milyen közel állhat egymáshoz érzékszervi és tudati folyamat, ha ugyan van értelme a megkülönböztetésnek...)

Szobám egyébként a régi, azzal a különbséggel, hogy éppen tornyosulnak benne a bőröndből előmászó holmik. Ki is világosodott így déltájban, ideje, hogy elkezdjek berendezkedni.

Még adós vagyok néhány oslói képpel a hazatérésből, a következő posztban pótolom (igen, tudom, képek még mindig kellenek, hogy legyen miket végiggörgetni).
Addig is: ha de!