A csillagvizsgálóról azért van néhány régebbi képem (elég, ha annyit mondok: ott van a buszmegállóval majdnem szemben). Innen lehet majd északi fényeket nézni, ha kellően sötét lesz.
Ez a bölcsészkar főbejárata. Amúgy soha nem szokott ennél több ember tömörülni, kivéve persze a menzát és a nagyelőadókat. (Utóbbit csak sejtem, mivel nyelvészeten nem jellemzőek az előadások, lévén hogy 40-45 körüli az összlétszám, titkárnőkkel együtt.)
Megkérdeztem egy elhaladó, bennszülöttnek kinéző srácot, hogy mit jelentenek a faliképek alatti szövegek. Erre ő szertartásosan meghajolt "Our Honour" (az olajfúrótornyokból felszivárgó Rockefeller) és "Our Power" (háromlábú emberló végveszélyben) előtt. Kezd tetszeni a modern norvég szimbolika.
Kulcsszavak: tágas, szellős, világos.
Nagyon szimpatikus, hogy sok sarok, átjáró és szoba a diákok rendelkezésére van bocsátva. Itt tényleg az az érzése az embernek, hogy érte van minden.
Anomália II: UV lámpákkal és speciális szűrővel megvilágított létra. Eleinte azt gondoltam, valamit kicserélnek, de nem, ott áll immár harmadik hete. A körülötte állók is csak a fejüket csóválták.
Mindenesetre jópofa.
Az egyik menza, ahol inkább tízóraizni szokás.
Némi barlangrajzos-egyiptomi áthallással...
A norvégoknak meglehetősen szokatlan elképzeléseik vannak a vitrin mint olyan funkciójáról. Legalább öt helyen találkoztam ilyennel - feliratok sehol, a kiállítottak látszólag összevissza, én legalábbis nem fedeztem fel rendszert a különböző farönkök, agancsok és csontékszerek elhelyezésében.
Nem csak dumálnak az esélyegyenlőségről: az előadókban állítható magasságú, tetszőleges szögben dönthető az összes hátsó asztal.
Az aula, ahol ismét csak a diákoké a főszerep:
Kedvencem, a csendes szoba:
Ha majd egyetemet alapítok, első dolgom lesz, hogy elkülönítsek egy pihenőhelyet, ahol minden lehetőség adott jógára, meditációs gyakorlatokra...
....és a csendes elmélyülésre általában...
Most, hogy már tudom, háromig lehet vacsorázni, időben megjelentem. Nem fogjátok kitalálni, mi volt a mai menü:
Kicsit segítek: tradicionális magyar étek. Megfejtés a következő posztban olvasható, addig ha valaki kitalálja, vendégem egy teára otthon.
Többen jeleztetek problémát a kommenteléssel. Amennyire én tudom, nem gmail account kell hozzá, hanem blogger, amit könnyen meg lehet csinálni, pár másodperces procedúra.
Bence tippjét felhasználva kipróbáltam, hogyan lehet sok képet összegyúrni. Az eredmény - még - nem túl fényes, de kezdetnek talán megteszi. Többek között arra sem sikerült rájönnöm, hogyan lehet a fekete területeket eltüntetni, valószínű, hogy a program túl demó. Búcsúzóul (fél)panoráma a szigetről (28 kép, valamiért mindig levágja a bal csücskét).
"Next time, prepare to take the good with the evil!" ;)
5 comments:
az étel az nyilván goulash :-)
kaján kötözködés (rossz szóvicc, hehe): a vacsorával kapcsolatos konfúzióidon nem segítene, ha "ebéd"nek fordítanád? :P Norvégul természetesen nem tudok, meg németül se nagyon, de németül a Mittagessen az az ebéd, az Abendessen a vacsi.
Goulash. Dániában is ezt hívják annak.
Grat. a félpanorámához!
A csendes szoba hogy nincs folyton tele duruzsolókkal? vagy annyira csendes, hogy mondjuk két-három embernél több nem is lehet egyszerre benn?
írhatnál egy összefoglalót a kinti ár- és fizetésszínvonalról
A babér téged illet, Szityu, tényleg "Gulast" vacsoráztam. Ugye otthon leszel decemberben?
A norvégoknak amúgy tényleg egyedülálló étkezési szokásaik vannak (vagyis már inkább csak voltak, az egyetemközeliek a szünetekben és otthon esznek). Dél körül volt az ebéd, de a nap kulináris fénypontjának a vacsora számított, három-négy körül.
A csendes szobához: lehet, hogy még csak félév eleje van, de eddig akárhányszor bekukkantottam, üres volt, a testes jógaCD-gyűjteményt leszámítva.
Köszi a kérést, már én is gondolkodtam egy gazdasági témájú bejegyzésen. Meglesz, amint kerítek rá egy kis időt.
Post a Comment