Pontosabban fogalmazva továbbcsúszik a hóhatár 150 méterről nullára. Ez egy örvendetes eseménynek számít, a szomszédság legalábbis nagyon bezsongott a hír hallatán - lehet hógolyózni, szánkózni, még hóembert is lehet építeni majd.
Az én biológiai órám még kicsit bennragadt a nyárban, kissé hirtelennek érzékelem a váltást az évszakok között. Bár én csak maradjak csendben, mit szóljanak azok, akik most találkoznak életükben először hóval és fagypont körüli hőmérséklettel.
Tegnap Dido és Aeneast hallgattunk, hiányzott már egy kis sznobéria. Első alkalom, hogy öltönyt látok itt - errefelé nem divat kiöltözni diplomavédésre vagy vizsgára, amit az igazat megvallva, olyan szörnyen nem is hiányolok. Nemrég olvastam egy angol egyetem ruházkodási előírásait: minden szakon minden évfolyamnak, a professzorok és az adminisztráció hierarchiájának létezik a maga megfelelője az öltöny és sapka színében, formájában, szögében(!), a középkori hagyományokat hűen követve. Ha újra megtalálom a linket, majd posztolom, tényleg tanulságos.
De jöjjön az eheti kollekció első darabja: az őszi színek és a skandináv építészet egymásratalálása.
Egy Peer Gynt-i tájkép. Amúgy hihetetlen, mennyi fajta gomba nő egy ilyen erdőben, egyszer szentelek nekik egy bejegyzést.
Tiedsklemme, az Idő is megfagyott és egyéb, szellemesnek titulált címek. Ehhez hozzátartozik, hogy ez egyetem és az egyetem pszichiátriai intézetének kabbalaállata a repülő (repülni próbáló?) pingvin (bal alsó sarok). Szerény javaslat: az ELTÉ-nek el tudnék képzelni egy téósnénikből lakmározó, bamba-kegyetlen kinézetű turult.
No comments:
Post a Comment